Ülök a monitor előtt és várom, hogy töltődjön egy program. Nem lassú a gépem, de az a néhány pillanat elég, hogy elmerengjek: Itt ülök, és csak várok, nem csinálok semmit, amikor ezer dolgom lenne. Aztán meg jön a kapkodás, rohanás. De miért rohanunk, és hova rohanunk?
Van ellenszer? Érdekel egyáltalán? Vagy már nem is érdekel, hova rohanunk?
